Kite Sport Club
Ibiza és Gibraltár között
Ibiza
Ibiza a Baleári-szigetek harmadik legnagyobb tagja, a legnagyobb Mallorca, és a második legnagyobb Menorca után. Kb. 45 km hosszú, és 25 km széles, Területe 571 km2, ez nagyjából a Balaton felületének felel meg, 20 km2-rel kisebb a magyarországi tónál. A sziget népessége kb. 110 ezer fő, amely a nyári hónapokban a többszörösére nő. Ibiza szigete leginkább legendás, és igen vad éjszakai élete miatt ismert, a sziget a fiatalok kedvencének számít. Számos világhírű szórakozóhelyének köszönhetően a spanyol sziget a bulizás szimbólumává vált, a sziget a földkerekség party-fővárosának számít. Ibiza példátlan toleranciájáról is ismert...
Malaga fényei
Malaga fényei
Costa del Sol
A "Napos Part" melyet sokan "Európa Kaliforniájának" neveznek, Spanyolország egyik legváltozatosabb üdülőhelye. A gyönyörű tájegység a Spanyolország egyik legismertebb, és a legnépszerűbb részének számító, csodálatos szépségű Andalúzia rendkívül gazdag kulturális örökségeit, hangulatos kis "fehér" falvait, csodálatos városait, történelmi emlékeit, a Sierra Nevada hegyeit, és persze csodálatosan szép, tiszta, és napsütéses tengerpartokat kínál az odautazónak. Az Európa legdélibb részén, Afrikához közel található tartomány Európa legkedvezőbb éghajlatával rendelkezik - egész évben süt a nap, és kellemes a hőmérséklet. A Costa del Solon való üdüléskor, közelsége miatt, a hivatalosan Nagy-Britanniához tartozó Gibraltár meglátogatása is megfontolandó.
Benalmádena
Malagától 25 km távolságra, a benalmádena-i Puerto Marina a Costa del Sol egyik legszebb kikötője. 1100 hajóhellyel rendelkezik. Állandó helyet bérelni szinte lehetetlen. A kikitő üzemeltetőjénél kétszáznál hosszabb várólistán tartják nyilván a helyigényeket.
A belső öbölben, négy mesterséges szigeten, kikötõhellyel rendelkező apartman-házak vannak. A partmenti rész üzletekkel, vendéglõkkel és turístákkal teli. Kellemes mediterrán hangulat. A turista áradat, különösen a nyári hónapokban zsúfolásig tölti a kikötőt és környékét.
Gibraltár
Az ókorban a föníciaiak megalapították az Atlanti Óceán partján Cadiz városát, mely a Gibraltári szoroson keresztül pezsgõ kereskedelmi életet folytatott a mediterranummal. A görög, majd a római kultúra után a terjeszkedõ arabok 711-ben foglalták el Gibraltárt. A spanyolok csak1462-ben tudták birtokba venni. Egészen 1704-ig uralták a stratégiai fontosságú sziklát. Ekkor a spanyol örökösödési háborúban az angolok foglalták el, és ezzel átvették az ellenõrzést a szoros forgalmán.A terület hovatartozása azóta is feszültség forrása Anglia és Spanyolország közt. 1830-ban angol koronagyarmattá nyilvánították és azóta is ebben a státusban van. Területe 5,8 km2, amelyet a spanyolok az elmúlt háromszáz évben több sikertelen ostrommal sem tudtak visszafoglalni. 1967-ben népszavazás volt, melyben a lakosság 95%-a az angol fennhatóságot választotta. 1969-ben Franco lezáratta Gibraltár szárazföldi határát. Ez egészen 1985-ig tartott. Az 1986-os uniós csatlakozás egyik feltétele a helyzet normalizálása volt. Azóta lehet szabadon látogatni ezt a csöpp területet, aminek jelenleg harmincezer lakosa van. Bővebben...